TaeTen a világ körül 2. rész

Sziklaugrás

- Vedd fel a fürdőnacid, Tae – mondta a fekete hajú, miközben ő már a sajátjában mászkált fel-alá a szobában, arra várva, hogy az idősebbik is képes legyen végre megmozdulni. Persze, pont tőle várt ilyet, amikor az jelenleg is csak nyöszörgött valamit válaszul, még jobban a huzatba tekeredve, ahogy forgolódott. Csípőre tett kézzel bámulta egy ideig az immár összegubózódott fiút, akinek csak a fehér, inkább lenőtt haja kandikált ki az ágynemű alól, majd egy egyszerű mozdulattal megfogta a magasabbik egyik lábát, hogy kijjebb húzza, végül a huzatot is lerántotta róla. A látvány pedig felülmúlhatatlan volt; Taeyong ártatlanul, hatalmasak pislogva nézett fel a thai fiúra, aki megadva magát mosolyodott el, rámászva az idősebbre, úgy ölelve őt. – Miért nem tudok neked ellenállni? – mormogta a fiú pólójába, majd eldőlt, hogy szemben feküdhessen mellette.

- Ez hülye kérdés, baba – nevetett fel, ujjaival pedig arrébb söpörte a fekete hajú frufruját, hogy jobban láthassa a gyönyörű, barna íriszeit. – Szeretsz és ez ellen képtelen vagy tenni – mosolyodott el édesen, Ten pedig hitetlenül felröhögve csapott rá gyengéden a vállára.

- Annyira nem hiszlek el. Na, de komolyan – emelkedett fel a másik mellől, így valamennyire ülőhelyzetbe tornázta magát, ha a gyerekesebb fél karjait nem vesszük figyelembe, ugyanis azok nem akarták elengedni párja derekát. – Mozogjál, hogy fürödhessünk is még ma – noszogatta, megcsapkodva Taeyong csak egy bokszerbe bújtatott hátsóját, majd gyorsan kislisszolt a szobából, egyenesen le a konyhába, ahol édesanyja és húga már nagyban tevékenykedett valamin, aminek rendkívül finom illata volt.

- Ten – vigyorodott el a lány boldogan, ahogy meglátta a bátyját. – Jól telt az éjszaka?

- Mire gondolsz? – kérdezte gyanakodva, ahogy helyet foglalt az egyik bárszéken.

- Taeyong… jól viselkedett? – kérdezte huncutul, de nem bírta ki vigyorgás nélkül, így a fiú azonnal felfogta, mire gondol.

- Hogy lehetsz te ilyen perverz máris?! – háborodott fel, ahogy belegondolt, ő mit csinált anno ebben a korban, de be kellett, hogy vallja, ő sem volt sokkal jobb a húgánál. – Egyébként meg nem viselkedett jól reggel… – mormogta oldalra fordulva, de azonnal elhallgatott, amint meglátta az emlegetettet a lépcsőn battyogni le egy borzasztóan édes megjelenésével. Ugyanazt a pólót viselte, csak egy normális nadrágot húzott fel, a haja kócosan állt, ehhez pedig társult egy álmos arc, ami folyamatosan csak ásítozott. Ilyenkor gondolt bele abba, hogy mégis hogyan lehet ő legtöbbször a domináns fél az ágyban. Annyira máshogy viselkedett.

- Taeyong oppa, szia! – vidult fel még jobban a legfiatalabbik, ahogy ő is megpillantotta a fehér hajkoronával rendelkezőt, aki rögtön elmosolyodott a lány hangjára; mindig vidám lett, ha hallotta a lány koreai kiejtését. Csakúgy, mint Tennek, neki is olyan édes volt.

- Jó reggelt – motyogta a fiú egy kissé gyatra thai kiejtéssel, mire Ten öntudatlanul mosolyodott el.

- Mentek ma valahova? – kérdezte az anyuka főleg a fiát, de azért Taeyongra is rámosolygott, aki azonnal viszonozta, majd automatikusan ült le Ten ölébe, egyáltalán nem zavartatva magát, hogy ott vannak a párja családtagjai.

- Túl vékony vagy, Tae – suttogta az alacsonyabbik a másik vállánál, miközben karjait dereka köré fonta. – Egy olyan helyre viszem Taeyongot, ami titok egyelőre – válaszolt aztán hangosan édesanyjának, a fehér hajú pedig egyedül a titok szót értette, ez pedig azonnal elgondolkodtatta.

- Milyen titokról van szó?

- Csak én tudom, hogy hova megyünk, számodra pedig titok – kacsintott, ahogy hátranézett rá szerelme. Taeyong felhorkantva forgatta meg a szemeit, direkt teljesen ránehezedve az erősebbik egyénre, hogy felnyögjön a hirtelen jött érzéstől.

***

- Na nem. Én innen biztosan nem ugrom le! – ellenkezett azonnal az idősebbik, ahogy hátratolatott a sziklához, megkapaszkodva benne, nehogy véletlenül is leessen. Ten az óceánhoz vitte, majd utána felmásztak egy hatalmas sziklára, amin lépcsők voltak kialakítva kimondottan azért, hogy a szikla tetejéről ugrálhassanak be az emberek a vízbe. Taeyong semmit sem sejtett, egészen addig, amíg meg nem látta milyen magasan vannak, s ahogyan egy bátor vállalkozó éppen abban a pillanatban ugrott le a szikláról, be a kék óceánba. Az illető a pár másodperces zuhanást is végigordította, majd a csobbanás után csak a vidám kiáltozását és röhögését lehetett hallani. A fehér hajú fiú azonnal meghátrált, semmiképpen sem akart leugrani ilyen magasról. Nagyon félt amúgy is már pár méternyire a földtől, nemhogy innen, ahol a víz tulajdonképpen a lábai alatt volt.

- Hyuuung – totyogott oda hozzá Ten olyan pingvinesen, majd csak akkor állt meg, mikor az orrukat pusztán pár milliméter választotta el. Édesen elmosolyodott, aminek soha nem tudott ellenállni az idősebb, de most próbálta tartani magát. – Veszek neked valami cukit, ha leugrasz velem, mit szólsz? – nézett rá kiskutya szemekkel, közben kissé rugózva is a lábaival.

- Te elég cuki vagy nekem, Chittaphon – mosolyodott el kínosan, ahogy még mindig görcsölt a gyomra a magasságtól. – Nem…

- Ne már, Taeyooong – nyafogott a fiatalabbik, nem is hagyva, hogy befejezhesse a mondatát a másik. – Kérlek, ugorj le te is~ Felejthetetlenné teszem a ma éjszakát akkor, ígérem, azt csinálhatsz velem, amit csak akarsz! – vetett be mindent a kisebbik annak érdekében, hogy beleegyezzen a másik. – Tudod mit?! – csillant fel hirtelen a szeme, ahogy eszébe jutott valami. – Mit szólsz egy tengerparti szeretkezéshez? – vigyorodott el, ahogy kimondta a szavakat, párja szeme pedig vadul megvillant, s ő tudta, hogy nyert ügye van. Ő maga sosem akarta igazán kipróbálni, mert nem vonzotta túlságosan az, hogy homokot találjon mondjuk a fenekében.

- Ez egy elég vissza nem térő lehetőségnek tűnik – vigyorodott el kajánul a magasabbik, majd mintha teljesen kiment volna a fejéből, hogy ő bizony fél, hirtelen kapott szerelméért, hogy fenekébe markoljon. Az érintett fél pedig meglepetten felsikkantva fogta fel, hogy nagy valószínűséggel nem fog tudni a következő napokban normálisan járni, csak mint egy kacsa. Persze, végül is, szerette ő a hápogó élőlényeket… – Leugrom – bólintott határozottan, közelebb hajolva a fekete hajúhoz, hogy egy gyors puszit nyomjon annak vékonyka ajkaira, majd kézen fogva lépkedett nagyon lassan a szikla pereméhez. Ahogy lenézett, úgy kiáltott fel az ijesztő magasságra, ám a csodálatos látványra is. – Istenem, de nehéz ez – sóhajtozott gondterhelten, kezével homlokát masszírozva.

- Ne félj, ugrok én először – simogatta meg a hátát a fiatalabbik, majd arrébb tolva lépdelt hátra, hogy nekifutásból ugorjon ki a mélybe. Régen imádott innen ugrálni és nagyon hiányzott már neki az a felhőtlen érzés, ahogy sikítva zuhan a vízbe. Hangosan csobbant be az óceánba, Taeyong pedig aggódva figyelte, mikor bukkan elő párja. S amint ez megtörtént, ő úgy ment ugyanolyan messzire, mint Ten, majd pár hatalmas sóhajtozás után elkezdett szaladni. Aztán mégis megállt egy méterre a peremtől, majd elordította magát.

- Nagyon szeretlek, Ten, nem akarok még meghalni! – Azzal nekiiramodva hagyták el a lábai a sziklát, ő pedig sikítva zuhant le a kék mélységbe. Prüszkölve jött fel a víz alól, Ten pedig azonnal hozzáúszva nyomott egy cuppanós puszit az arcára.

- Én is szeretlek, Tae – nevetett fel boldogan, mire ő is elvigyorodott.

- Nem is volt olyan félelmetes, csak túl gyorsan zuhantam és attól féltem, hogy szétplaccsanok a víz felszínén – röhögött fel Taeyong, ahogy visszagondolt az érzésekre, amiket átélt. – Mindenesetre, igazán megérte, ha már az éjszakám olyan kellemesen fog telni~ - vigyorodott el szinte elpirulva már csak a gondolattól is, ahogy Tent elképzelte meztelenül a hatalmas ágyán.

- Hé! – csípett bele az oldalába a fekete hajú, ahogy meglátta szereleme arckifejezését, nem mellesleg pedig a tiszta vízben tökéletesen látszódott az úszónadrágján lévő kisebb sátor. – Komolyan nem fogom fel, hogy hogyan változik át ilyen hamar a személyiséged… – motyogta az orra alatt, ahogy elkezdtek a part fele úszni, a magasabbik pedig folyamatosan csak nevetgélt mögötte.

- Te hozod ki belőlem, baba, fogadd el – csókolta meg mélyen még a vízben a thai fiú nyakhajlatát, amit a másik csak egész testében megborzongva fogadott, s hangosan nem mondta ki, de ugyanúgy várta az éjszakákat és a többi nap eseményeit, amíg Taeyongal lehetett.