TaeTen a világ körül 3. rész

Éjszakába nyúló szeretet

Többször is megismételték az ugrálást, s még sokáig – talán két órán keresztül – úszkáltak a kellemesen hűs óceánban, amikor megkordult valamelyikük gyomra, ők pedig szinte egyszerre szólaltak fel, hogy ideje lenne most már enni és inni valamit ezután a rengeteg sós víz után. A homokos partra kiérve Taeyong megbotlott egy homokbuckában, majd el is terült, Ten pedig nem hogy kedves barátkánt sietett volna a segítségére, nem. Ő kétrét görnyedve kezdett el teli szájjal olyan hangosan röhögni, hogy a körülötte lévők mind feléjük fordulva keresték a nagy nevetség tárgyát, amit nem is tartott sokáig észrevenni. Taeyong csak a szemeit forgatva könyökölt fel, hogy aztán fel is keljen a homokos földről, ha meg nem érezte volna, hogy párja kihasználva az alkalmat simult a csupasz, még vizes hátához, lábaival szorosan kapaszkodva a csípőjébe, így a vékonyabbik sikeresen visszaesett a homokba.

- Chittaphon… – kezdte Taeyong, hangja kissé elmélyült, mint amikor ki akarja oktatni valamiért, de a fiatalabbik szerette ezt a hangszínt.

- Igen? – kérdezte bájosan, ajkai pedig széles mosolyra kunkorodtak.

- Volnál szíves leszállni a majdhogynem meztelen testeddel az enyémről? Csak mert így nem hogy egymáshoz ragadunk, de biztos hogy nem jutunk el az ágyadig sem. – Ten hangosan felkacagva simította meg az alatta lévő jobb vállát –, amin még semmi barnaság nem mutatkozott, csak a hibátlan, fehér bőre –, s egy lágy puszit hintett a gerincére.

- Tae, még így is vissza kell menned a vízbe, mert csupa homok vagy…

- Pontosan – vágott közbe gyorsan a szólított. – Így a végén nem várok, és a vízben leszel az enyém. – A thai fiúnak elakadt a szava, ahogy meglátta barátja féloldalas mosolyát is szövegéhez társítva, ő meg sietve emelkedett fel róla, mert semmi kedve nem volt egy újabb vízi kalandhoz. Karba tett kézzel nézte végig, ahogy Taeyong komótosan föltápászkodik, majd felé fordulva csodálhatta meg, hogy az enyhén izmos felsőtestét, sőt még az alsó részét is homok fedte. Az utóbbi csúnyán nézett az alacsonyabbikra, s mielőtt visszasétált volna a vízbe, kinyújtotta a nyelvét is, majd olyan gyorsan kapta fel a karjaiba a fekete hajú fiút, hogy az hitetlenül, levegőhöz kapkodva kezdett azonnal kiabálni neki, de a magasabbik csak vigyorogva szaladt be vele a kék mélységbe. Tent meglepetésként érte a most jóval hidegebbnek ható víz, de még inkább, mikor párja bárminemű figyelmeztetés nélkül bukott le vele együtt a sós óceánba.

- Te őrült bolond! – kapkodott levegőért a fiatalabbik, miután kijutott a víz alól, közben sűrűn pislogva, hátha sikerül látnia is valamit, de ezzel csak azt érte el, hogy könnyezni kezdjen a csípős érzéstől.

- Attól, hogy hasonló jelentésű szavakkal illetsz, nem fogom abbahagyni az ilyeneket – mosolyodott el Taeyong, magához húzva a kisebbiket, hogy lecsókolja arcáról a kicsordult könnycseppeket, aki az első pillanatokban próbált kiszabadulni az ölelésből, de végül megadóan simult a fiúhoz, hogy aztán a csillapodott égő szemével ránézzen az ázott koreaira.

- Olyan hülyén nézel ki így, Tae – szakadt ki belőle hirtelen az igazság, és elnevette magát, ahogy az említett haja most semmilyen színnek nem felelt meg, s teljesen rásimult a fejének minden pontjára.

- Kösz, örülök, hogy a pasid lehetek, igazán – horkantott fel az eredetileg fehér hajú, majd inkább kifele vette az irányt. Most már tényleg elég volt a fürdőzésből. – Na, mozgás – intett a thai fiúnak, aki gyorsan a nyaka köré fonta a karjait, így teljesen párjára bízva a kijutását.

Kiérve most már ténylegesen elindultak Ten otthona felé, még csuromvizesen, de nem zavartatva magukat sétáltak a meleg napsütésben, egymás kezét fogva mindenféle semmiségről beszélgetve. A házhoz érve szinte teljesen megszáradva léptek be, ahol rögtön megcsapta őket az ebéd kellemes illatai.

- Hazaértetek? – hallották meg Ten édesanyjának hangját, amire a fiú rögtön válaszolt is az anyanyelvén, ezzel Taeyongból kiváltva egy zavart arckifejezést. Kifejezetten idegesítette, hogy a legkönnyebb szavakon kívül semmit nem ért szerelme nyelvéből. – Pont jókor, öt perc és ehetünk is.

- Addig lefürdünk, mert elég sokat fürödtünk – szólt vissza Ten, majd a fehér hajút felhúzva a fürdőszobájába zárta be maguk mögött az ajtót, nekitolva az idősebbiket, teljesen hozzá is simulva.

- Mit szeretnél baba? – kérdezte féloldalas mosolyra húzva ajkait, karjaival már át is ölelve a másik derekát, gyengéden simogatva a napbarnított bőrt.

- Az ajkaidat – vigyorodott el gyalázatosan szépen, habozás nélkül hajolva is a puha párnákra, amik most sós ízben fürödtek. Ten elégedetten fonta karjait a magasabbik nyaka köré, ujjait hajába futtatva, ahogy megérezte a szabad bejárást barátja szájába. A thai nyelvű heves volt, nagyon is, az ágyékát pedig alig bírta megfékezni abban, hogy ne dörgölje magát minden második pillanatban az idősebbikéhez.

- Hé, hé – tolta el óvatosan az utóbbi, habár elég nehezen sikerült, mert Ten egyáltalán nem akart elszakadni a rózsaszín ajkaktól. – Ezt majd később, most ennünk kell – nézett mélyen a sötét íriszekbe, amik most elködösülten pillantottak vissza rá. Mosolyogva simította meg az alacsonyabbik arcát, egy gyors csókot nyomva annak szájára, majd a nadrágját lekapva állt be a zuhany alá. A hátramaradt fiú kicsit későn reagálva fordult a már nagyban tusoló koreai felé, s mielőtt az végezhetett volna, ő is belépett mellé a meleg víz alá. Taeyong rápillantva leste, ahogy Ten áhítattal nézi a testét, látta, amint megfeszülnek az izmok a karján és a felsőtestén is, amint próbálta visszafogni magát az alól, hogy letámadja a vékonyabbat. Ten akkorát nyelt, ahogy tekintete elkalandozott párja testén, hogy még amaz is hallotta, így inkább gyorsan megragadva a tusfürdőjét nyomott egy keveset a kezébe, durván dörzsölve bőrébe a folyadékot, annak érdekében, hogy ne kelljen az előtte ácsorgó eszméletlen dögös szemekbe néznie.

- Fordulj meg – hallotta meg hirtelen a magasabbik hangját, ezzel kirántva őt a gondolatai fogságából. Felkapta a fejét, hogy a mosolygó fiúra nézzen, aki gyengéden megfogva a vállát fordította háttal hozzá a fekete hajút. Rögtön megérezte a vékony ujjak érintését a hátán, ahogy szinte szeretetteljesen masszírozta a tusfürdővel szerelme hátát, aki így ellazulva, szinte teljesen megfeledkezett arról, hogy az előbb még mit is akart tenni Taeyonggal.

A tusolást így gyorsan letudva mentek be Ten szobájába, ahol mindketten előhalásztak maguknak egy rövidebb nadrágot és egy pólót, az idősebbik pedig már indult is ki a szobából, hiszen az elhúzott idő alatt már borzalmasan megéhezett, minél hamarabb akarta megízlelni a házi készítésű thai kaját, aminek az illata már belengte az egész házat.

- Hyung… – szólalt meg halkan Ten, az említett mögött állva, majd ahogy az érdeklődve hátrafordult, ő úgy emelte fel rá tekintetét, majd szorosan hozzábújva fúrta arcát a mellkasába, beszippantva a fiú tipikus illatát, amit még a tusfürdője sem tudott elnyomni. – Szeretlek.

Taeyong szeretettől túlfűtve mosolyodott el, karjaival átölelve őt, egyik kezével kényszerítve rá, hogy emelje fel a fejét, ne csak a felsőjét bámulja. Közel hajolva suttogta el a választ, majd mintha csak megpecsételte volna a kimondott szavakat, úgy zárta be egy gyors csókkal. – Én is. Imádlak, Ten – nyomta meg kedveskedve a végén a pisze orrát. – Viszont most ideje enni, mert biztos, hogy te is mindjárt éhen halsz – vigyorodtak el mindketten, majd eleresztve egymást siettek le egymás mellett a lépcsőn, lecsüccsenve az asztalnál, ahonnan egyedül az édesapa hiányzott, de ő nem tartózkodott otthon, így csak öten élvezték a Taeyong szerint isteni étket.

Ebéd után Ten konkrétan kidőlt, és bealudt a kanapén Taeyong combjain, míg az ideiglenes „párna” csak mosolyogva simogatta a fekete hajtincseket, közben a család két nőjével társalogva – már amennyire megértették egymást, hiszen Tern nem tudott olyan jól koreaiul, mint a bátyja.

- És a többiekkel mennyire tartjátok a kapcsolatot? Johnny-ról tudok, mert hát ugye legjobb barátok a bátyámmal, de a többiek? – kérdezte egyszer csak Tern érdeklődve, még mielőtt elindult volna a barátjához.

- Mint a legtöbb normális barát, minden héten együtt vagyunk, majdhogynem minden nap – mosolygott a kérdezett, ahogy visszagondolt az indulás előtti hétre, mikor nem csak öten voltak a lakásukban, hanem átjöttek több napra a többiek is, így tízen töltötték együtt az éjszakákat, napközben meg még többen.

- És akkor is egymás közelében szoktatok lenni Tennel, vagy akkor egyáltalán nem? – tette fel a furcsa kérdést a lány, amire az ébren lévő fiú enyhén összeráncolva a homlokát nézett rá egy ideig.

- Hát, foglalkozunk egymással, mert hát milyen lenne, ha ott ülök a párom mellett és nem is foglalkozom vele? – mondta furán Taeyong, nem értette a kérdés lényegét, meg hogy most ezzel mit akart a lány.

- De nem estek egymásnak a többiek előtt, nem? – kérdezett újból, mire a fiú képzeletben fejbe csapta magát, ahogy felfogta, miért érdekli ez a téma Ternt ennyire. Nagyon kiakarta húzni belőle, hogy miket csinálnak egymással a bátyjával, nyilván.

- Természetesen ilyen csak olyan kivételes alkalmakkor történik, ha eléggé ittas állapotban vagyunk – válaszolt Taeyong, direkt nehezebb szavakat használva, hogy ne érthesse annyira a lány. Szerencsére azonban Tern felhagyott a további kérdésekkel, ugyanis a barátja már hívta, neki pedig indulnia kellett, hogy találkozzanak.

- Akkor további szép… estét, hm – vigyorodott el a lány, majd el is hagyta a házat, az édesanya pedig szintén készülődni kezdett valahová, így Taeyong lassan már csak Ten társaságában kapcsolgatta a tévét, de nem kötötte le semmi, amiért nem értette meg egyik adást sem.

Unottan birizgálta Ten haját, meg olykor a szempilláit is, habár tudta, hogy ezzel csak zavarja párja álmait, mégsem tudott mit kezdeni magával. Szüksége volt rá, hogy csináljon valamit. S ekkor csillant fel a szeme, hiszen a nap eleje óta erre várt már, most pedig itt volt a megfelelő alkalom a cselekvésre.

Ten mély alvó volt, ennek köszönhetően pedig fel sem ébredt rá, mikor Taeyong kimászott alóla, s nekidöntötte a kanapénak. Pillanatokig csak élvezte a békésen szuszogó thai szépség látványát, majd elhatározva magát hajolt hozzá, hogy aprócska, pihekönnyű puszikkal hintse be a napbarnított bőrt az arcán, az állkapocsvonalán, egészen a nyakáig. Ten összerezzent, ahogy állához értek a nedves ajkak, óvatosan nyitotta ki szemeit, hosszú pillái alól csillogó íriszekkel nézve fel a milliméterekre elhelyezkedő fiúra.

- Szia – suttogta mosolyogva Taeyong, mire az édesen, szinte gyermekien elmosolyodva nyújtotta ki a karjait, úgy húzva közelebb hozzá a fiút, hogy ajkaik összeforrjanak pár másodperc erejéig, majd újabb pillanatra, s újabbra, míg végül levegő után kapkodva néztek egymás szemébe, szótlanul kommunikálva egymással.

Ten hirtelen mozdult. A következő képen pedig már Taeyongon terpeszkedett a kanapén, úgy hajolva arcához, hogy ezúttal ő borítsa be puszik százával. Az idősebbik a felette lévő felsőjébe markolt, mikor megérezte, ahogy nyelvével végigszánt az állkapcsán, ezt követően pedig lejjebb haladva kezdte elsőnek csókolgatni, nyalogatni, majd szívogatni a nyakának több pontját is, megannyi foltot hagyva munkája után.

- Ten – nyögött fel fojtottan a fehér hajú, majd nagy nehezen ülésbe tornázva magát nézett az immár ölében ülőre. – Menjünk fel, oké? – simította meg az arcát, gyors csókot csenve az ajkairól, majd Ten kézen fogva rohant fel vele a szobájába, ahol konkrétan rávetette magát az ágyára, vágyakozó tekintettel nézve Taeyongra.

- Akarlak, Tae - nézett egészen mélyen onnan alulról az éppen fölémászó szemeibe, aki alsó ajkán végignyalva vigyorodott el, majd letámadta a fedetlen nyakat ugyanúgy megjelölve társát, ahogy ő is tette, közben lehúzva róla a fehér pólót, hogy felsőtestét is kezelésbe vegye. A fekete hajú pedig élvezettel nyögdécselve túrt bele a fehér tincsekbe, olykor meghúzva azokat, ha túlságosan érzékeny területre ért Taeyong szája, aki nem zavartatva tovább magát rántotta le a nadrággal együtt a fiatalabb bokszerét is, így egy meglepődött nyikkanást kicsikarva az alatta lévőből. Taeyong csak kajánul elmosolyodva kacsintott a fekete hajúra, s leereszkedett a thai alsóbb testrészeire.